2010. november 30., kedd

Tejesdoboz

Az ötlet nem az enyém, viszont a technikai megoldást már magamnak kellett kitalálni, mert azt nem találtam meg.
A játék lényege: a dobozba úgy ragasztasz be hajlított kartonlapot, hogy a kártya átfordul a másik felére. Fejlesztő foglalkozáson, logopédiai foglalkozáson használom. Olvasójáték, matematikai játék,kérdezz-felelek játék, olvasni nem tudó gyerekeknek pl. ellentétek, összetett szavak képzése, rész-egész, kártyák stb. készíthető így.Tulajdonképpen a gyakorlás változatosabbá tételére, motiválásra, mint egyéb memóriakártyák a kézmozgás, szem-kéz koordináció fejlesztésére, szabályok betartására, önellenőrzésre alkalmas. Ezért akár tanítási órákon is használható differenciálásra is.
Az első átfordítós dobozunknál néhány gyerkőc gyorsan bedobta a kártyát, ami nagyon gyorsan át is fordult, kiesett a kép, mielőtt elhangzott volna a helyes válasz. A kis ravaszak! :-)
Ezért a másik dobozt úgy csináltam meg, hogy a kártya csak akkor esik ki, ha a lyukon benyúlnak és lenyomják a karton lapot. Most aztán tornáztatják az ujjaikat is. 2in1 :-)
Amikor én láttam itt-ott a tejesdobozt, nagyon bután néztem ki a fejemből, sok helyen találkoztam vele, viszont a kérdésre adott legbővebb információm az volt, úgy hajlítasz meg egy kartonlapot, hogy átforduljon a kártya. Nesze nekem, nem kérdezősködtem én tovább, gondoltam megbirkózom a feladattal. :-) Így nem tudom, akik készítettek ilyet, hogyan csinálták. Én két kartont ragasztottam be, az egyik egy félbehajtott, illetve pontosabban a két szélét összefogva félbehajlított beragasztott karton, a másik aminek nekiütközött a kártya, egy lejtősen beragasztott kartoncsík.
Ezt a félbehajlított, íves, bedobónyíláshoz ragasztott kartont csúsztattam be annyira, hogy ne legyen elég helye átfordulni a kártyának, csak akkor, ha lenyomjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése